Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632456621
Oldalszám: 534 oldal
Fülszöveg:
Szenvedély. Sors. Hűség.
Kockáztatnád mindezt azért, hogy megváltoztasd a végzeted?
Amikor Kelsey Hayes azon gondolkodott, vajon mit fog csinálni ezen a nyáron, álmában sem jutott volna eszébe, hogy egy háromszáz éves indiai átkot próbál majd megtörni. Egy rejtélyes fehér tigrissel, akit Rennek hívnak. A világ túlsó felén.
Pedig pontosan ez az, ami történt.
Szembeszállva sötét erőkkel, bűvös mágiával és misztikus világokkal, ahol semmi sem az, aminek látszik, Kelsey mindent kockára tesz, hogy megfejtsen egy ősi próféciát, amely örökre megtörheti az átkot.
A tigris átka egy epikus fantasztikus-romantikus sorozat feszült. izgalmas első kötete, egy olyan élmény, amiből még többet akarsz.
Saját véleményem:
Ezeken kívül a tájleírások is rendkívüliek lettek. Mintha mi magunk is ott kalandoztunk volna Kellsel és Rennel. Káprázatosabbnál káprázatosabb dzsungelekben mászkáltunk, lélegzetelállító vízesések mellett táboroztunk, és fantasztikus, misztikus helyeken kalandoztunk. Ezeket a helyszíneket pedig olyan részletességgel kínálják számunkra, hogy akár ki is nyújthatnánk a kezünket, hogy megérintsük a leveleket, szobrokat, faragásokat vagy a friss vízcseppeket.
Szereplők terén muszáj kiemelnem Mr. Kadamot, aki bár mellékszereplő, de mégis nagy jelentősége van az egész történet során. Hisz ő az, aki kimenti Rent, megszervezi az utazásokat és segít a nyomok felderítésében annyira, amennyire csak tőle telik.
Az egész életét feláldozta azért, hogy óvja és segítse a testvéreket.
Egy roppant bölcs, okos és szeretni való karakter. Kifejezetten szerettem hallgatni az ő történeteit, és nagyon megindító az, amiken keresztül kellett mennie.
Mindezek mellet még őszinte és önzetlen is.
És ott van nekünk Kelsey is, akit én tényleg kedveltem az utolsó 100-150 oldalig. Egészen addig egy átlagos lány, aranyos és vicces gondolatokkal. Jó volt az ő szemén keresztül látni a dolgokat, ahogy mindennel megbirkózott, ahogy lassan leomlott a szíve köré épített kőfal, ahogy Renhez, mint emberhez és tigrishez egyaránt viszonyult. Érezni lehetett a különbséget .
Bár nagyon sokan Bella karakteréhez hasonlítják - még talán tudat alatt maga az írónő is -, mert úgy állítják be szegény lányt, hogy folyamatosak csetlik-botlik, elesik, pedig nem. Kétlem, hogy bárki, aki azelőtt városban élt, másként teljesítette volna azokat a túrákat, amiket neki kellett. És abszolút nem volt sete-suta. Ám a későbbi párbeszédek során mégis úgy állítják be, mint egy botladozó ügyi-fogyit.
Igen, kissé (nagyon) önbizalom hiányos, de végtére is ki ne lenne az, egy Renhez hasonló herceg mellett?
Viszont az ami az utolsó 100-150 oldalon történt vele, kiborított. Volt egy pont, ahol az egész lány megváltozott, egyik percről a másikra. Nem értettem. Átment egy idegesítő hisztérikába, aki ráadásul tök bunkó lett. Ritkán utálok karaktert, de őt legszívesebben lecsaptam volna egy gadával.
De kárpótlásul kaptunk két testvért: Rent és Kishant. És bár Kishan nagyon keveset szerepel ebben a kötetben, mégis nagyon intenzív az a rövidke jelenet, és szerintem roppant sok minden le is szűrhető belőle.
Kishan nem az a rosszfiú, mint akinek be van állítva, mint ahogyan Ren sem egy tipikus jófiú. Bár ezt az ellentétet a bundájuk és ruhájuk színében is megjeleníti Colleen, mégsem csak fekete vagy fehér a két karakter, mert mind a kettejüknek megvannak a maguk pozitív és negatív tulajdonságaik. Ez Kishan történetéből teljes mértékben megérthető. Persze van benne egy adag bad boy sárm, főleg a beszédstílusában és a gesztusaiban, de épp ez teszi igazán megnyerővé és vonzóvá.
Nagyon kíváncsi leszek rá a későbbiekben, mert a karaktere roppant izgalmas. Ha jellemeznem kéne, akkor talán azt mondanám, hogy Damon (Vámpírnaplók -filmes változat) és Jace (Cassandra Clare: Végzet Ereklyéi sorozat) keveréke.
Ren pedig egy olyan srác, mint amilyenről sok lány álmodozik. Őszinte, kedves, romantikus, de egy icike-picikét pimasz is. Megvan benne a régi regényhősök udvariassága, egy csipetnyi modern sármmal fűszerezve. Akár tigrisként, akár emberként van jelen, mindig feldobja a történetet, még elevenebbé teszi azt.
A Kelsey-vel való viszonya pedig irtó aranyos, ahogy óvja, hódítgatja, megmenti, pimaszkodik vele és minden egyéb. A romantikus jeleneteikről nem is beszélve, ott aztán szó szerint izzik a levegő.
Ó, és mielőtt elfelejtem: a Ren és Kishan jelenetek halálosak!
Így a végéhez érve ki kell még emelnem néhány negatívumot, amik felett nem tudtam elsiklani:
– a történet fele arról szól, hogy a szereplők esznek-isznak-alszanak-fürdenek-esznek-isznak-alszanak-fürdenek, ja és felöltöznek!
– az írónő előszeretettel használja a hasonló formát:
mondtam: - blabla, vagy Xy azt felelte: …
Szerintem ezek feleslegesek, mert az olvasó a gondolatjelekből rájön, hogy a szereplők éppen kommunikálnak
Kockáztatnád mindezt azért, hogy megváltoztasd a végzeted?
Amikor Kelsey Hayes azon gondolkodott, vajon mit fog csinálni ezen a nyáron, álmában sem jutott volna eszébe, hogy egy háromszáz éves indiai átkot próbál majd megtörni. Egy rejtélyes fehér tigrissel, akit Rennek hívnak. A világ túlsó felén.
Pedig pontosan ez az, ami történt.
Szembeszállva sötét erőkkel, bűvös mágiával és misztikus világokkal, ahol semmi sem az, aminek látszik, Kelsey mindent kockára tesz, hogy megfejtsen egy ősi próféciát, amely örökre megtörheti az átkot.
A tigris átka egy epikus fantasztikus-romantikus sorozat feszült. izgalmas első kötete, egy olyan élmény, amiből még többet akarsz.
Saját véleményem:
 |
| Kelsey Hayes |
A történet elején megismerkedünk Kelsey-vel, a fiatal hősnőnkkel, aki éppen nyári munkát keres. Az ügynökség egy cirkuszhoz sorolja be, ahol már másnap kezdhet is, de mivel a munka mindennap már kora reggeltől indul, ezért oda kell költöznie a társulathoz arra a rövid időre, míg náluk fog dolgozik.
Kelsey szülei meghaltak, ezért a lány a nagynénje családjával él. Ők viszonylag könnyen rábólintanak az egész cirkuszosdira, így Kells elől elgördül minden akadály.
Miután Kelsey megérkezik új munkahelyére, gyorsan körbevezetik, kap egy ágyat, majd rögtön munkába is áll. Első nap még jegyeket árusít, takarít és hasonlók, de nagyon gyorsan, már másnap beosztják az egyetlen tigrishez, Dhirenhez. Bár a lány eleinte óvatos a nagymacskával, végül mégis nagyon hamar összeszoknak és Kells szinte minden szabadidejét Rennel tölti, felolvas neki, lerajzolja, beszélget vele, és rendkívül bensőséges viszonyt alakítanak ki.
Egy nap azonban feltűnik egy rejtélyes indiai férfi, Mr. Kadam, azzal a szándékkal, hogy megvásárolja a fenevadat és elvigye egy indiai rezervátumba. Egy rövidebb tortúra után Kelsey lesz az, aki végül elkíséri Rent, a világ másik felére, hogy segítsen neki megszokni új környezetét.
 |
| Durga |
A repülőút során Mr. Kadam számtalan történetet, legendát mesél a lánynak, elmagyarázza a feladatát, majd landolás után felpakolják a tigris ketrecét egy autóra és a férfi búcsút int Kellsnek, mondván, hogy neki dolga van, ezért nem tud velük tartani. Így főhősnőnk egyedül marad az indiai sofőrrel. Igen ám, de amíg megállnak ebédelni, addigra a férfi eltűnik az autóval, viszont Ren ott ücsörög az út szélén, szabadon. Kellsey megpróbálja valahogy befogni az állatot, de az bevezeti a dzsungelbe, egészen egy kis házikóig, ahol aztán megjelenik egy talpig fehérbe öltözött fiatal, jóképű, indiai srác, aki azt állítja magáról, hogy ő a tigris. Kellsey eleinte nem akar hinni neki, de végül kénytelen megbizonyosodni a fiú igazáról. Megtudja, hogy Dhiren egy indiai herceg, akit több száz évvel ezelőtt átkoztak el, és, hogy azért hozták ide a lányt, hogy segítsen megtörni az átkot. Néhány órával később megjelenik egy idős ember, aki kijelenti, hogy Kellsey valóban az a lány, aki képes megtörni ezt a több évszázadon átívelő átkot, mert ő Durga istennő kegyeltje.
Miután Phet megáldja őket, visszafelé indulnak, hogy újfent találkozzanak Mr. Kadammal, és elutaznak Dhiren rezidenciájára. Innentől kezdenek felpörögni az események, egyik nyomozás, kaland követi a másikat, sőt még Kishan is előkerül, Dhiren fivére.
 |
| Dhiren |
Mindenképp ki kell emelnem, hogy számomra a sztori első 100 oldala teljes mértékben hiteltelen és kidolgozatlan. Egyrészt szinte semmi betekintést nem kapunk egy valódi cirkusz világába, alig ismerhetjük meg azt a különleges életstílust. Tudom, hogy nem ez a történet fő mozgatórugója, de ha csak egy kicsit is több említést tettek volna róla, máris sokkal élvezhetőbb lenne.
Másrészt ott van az is, hogy egy fiatal, 18 éves lányt, akinek gyakorlatilag 0 tapasztalata van az állatgondozás terén, csak úgy bedobnak egy tigris mellé, hogy etesse. Miközben azért vannak még jó páran a cirkuszban dolgozók között, akik elvégezhették volna ezt a feladatot. Ha nem más, akkor a tigrisidomár fia, Matt.
De! Mint ahogy a későbbiekben folyton, itt is a tigrises részek gyönyörűen sikeredtek, szinte megelevenedtek. Colleen fantasztikusan át tudta adni azoknak a jeleneteknek az elevenségét, szépségét.
Végül elindultunk Indiába, és onnantól kezdve minden megváltozott. (Bár azt meg kell jegyeznem, hogy elég fura, hogy csak úgy elengednek egy ennyi idős lányt a világ másik felére, teljesen egyedül). Az egész életre kelt, már nem csak egy unalmas, hétköznapi és nyögvenyelős történet volt, hanem kiszínesedett. Láttam magam előtt az indiai forgalmat, a tájakat, a ruhákat, a színek kavalkádját, a szegénységet és pompát. Egyszóval mindent.
Ezeken kívül a tájleírások is rendkívüliek lettek. Mintha mi magunk is ott kalandoztunk volna Kellsel és Rennel. Káprázatosabbnál káprázatosabb dzsungelekben mászkáltunk, lélegzetelállító vízesések mellett táboroztunk, és fantasztikus, misztikus helyeken kalandoztunk. Ezeket a helyszíneket pedig olyan részletességgel kínálják számunkra, hogy akár ki is nyújthatnánk a kezünket, hogy megérintsük a leveleket, szobrokat, faragásokat vagy a friss vízcseppeket.
Az indiai kultúráról ugyan nem sok mindent tudunk meg, néhány étel és öltözék kivételével, de az isteneikhez fűződő legendákról viszont annál többet. Soha nem gondoltam volna, hogy Indiában ennyi kegyhely van.
És, ha már a kalandoknál tartunk, akkor mindenképp el kell mondanom, hogy izgalomból sincs hiány. A történet folyamán nem egyszer kerülnek izzasztó, életveszélyes szituációkba főhőseink, melyek számtalan bonyodalmat okoznak. Leginkább az Indiana Jones és a Titkok könyvtára akciójeleneteihez tudnám hasonlítani ezeket.
De az sem fog csalódni, aki a gyengédebb, romantikusabb szálakat részesíti előnyben, merthogy az is van. És Colleen ezt is nagyon szépen eltalálta, mert se nem túl sok (nem csöpög), se nem túl kevés vagy erőltetett.
Szereplők terén muszáj kiemelnem Mr. Kadamot, aki bár mellékszereplő, de mégis nagy jelentősége van az egész történet során. Hisz ő az, aki kimenti Rent, megszervezi az utazásokat és segít a nyomok felderítésében annyira, amennyire csak tőle telik.
Az egész életét feláldozta azért, hogy óvja és segítse a testvéreket.
Egy roppant bölcs, okos és szeretni való karakter. Kifejezetten szerettem hallgatni az ő történeteit, és nagyon megindító az, amiken keresztül kellett mennie.
Mindezek mellet még őszinte és önzetlen is.
És ott van nekünk Kelsey is, akit én tényleg kedveltem az utolsó 100-150 oldalig. Egészen addig egy átlagos lány, aranyos és vicces gondolatokkal. Jó volt az ő szemén keresztül látni a dolgokat, ahogy mindennel megbirkózott, ahogy lassan leomlott a szíve köré épített kőfal, ahogy Renhez, mint emberhez és tigrishez egyaránt viszonyult. Érezni lehetett a különbséget . Bár nagyon sokan Bella karakteréhez hasonlítják - még talán tudat alatt maga az írónő is -, mert úgy állítják be szegény lányt, hogy folyamatosak csetlik-botlik, elesik, pedig nem. Kétlem, hogy bárki, aki azelőtt városban élt, másként teljesítette volna azokat a túrákat, amiket neki kellett. És abszolút nem volt sete-suta. Ám a későbbi párbeszédek során mégis úgy állítják be, mint egy botladozó ügyi-fogyit.
Igen, kissé (
Viszont az ami az utolsó 100-150 oldalon történt vele, kiborított. Volt egy pont, ahol az egész lány megváltozott, egyik percről a másikra. Nem értettem. Átment egy idegesítő hisztérikába, aki ráadásul tök bunkó lett. Ritkán utálok karaktert, de őt legszívesebben lecsaptam volna egy gadával.
 |
| Kishan |
Kishan nem az a rosszfiú, mint akinek be van állítva, mint ahogyan Ren sem egy tipikus jófiú. Bár ezt az ellentétet a bundájuk és ruhájuk színében is megjeleníti Colleen, mégsem csak fekete vagy fehér a két karakter, mert mind a kettejüknek megvannak a maguk pozitív és negatív tulajdonságaik. Ez Kishan történetéből teljes mértékben megérthető. Persze van benne egy adag bad boy sárm, főleg a beszédstílusában és a gesztusaiban, de épp ez teszi igazán megnyerővé és vonzóvá.
 |
| Ren |
Ren pedig egy olyan srác, mint amilyenről sok lány álmodozik. Őszinte, kedves, romantikus, de egy icike-picikét pimasz is. Megvan benne a régi regényhősök udvariassága, egy csipetnyi modern sármmal fűszerezve. Akár tigrisként, akár emberként van jelen, mindig feldobja a történetet, még elevenebbé teszi azt.
A Kelsey-vel való viszonya pedig irtó aranyos, ahogy óvja, hódítgatja, megmenti, pimaszkodik vele és minden egyéb. A romantikus jeleneteikről nem is beszélve, ott aztán szó szerint izzik a levegő.
Ó, és mielőtt elfelejtem: a Ren és Kishan jelenetek halálosak!
Így a végéhez érve ki kell még emelnem néhány negatívumot, amik felett nem tudtam elsiklani:
– a történet fele arról szól, hogy a szereplők esznek-isznak-alszanak-fürdenek-esznek-isznak-alszanak-fürdenek, ja és felöltöznek!
– az írónő előszeretettel használja a hasonló formát:
mondtam: - blabla, vagy Xy azt felelte: …
Szerintem ezek feleslegesek, mert az olvasó a gondolatjelekből rájön, hogy a szereplők éppen kommunikálnak
És muszáj még valamit megemlítenem, amiért ugyan nem vontam le pontot, mert úgy gondolom, ez a fordító hibája:
– mintha a fordító nem ismerné a szavak szinonimáit, volt hogy egymást követő 4 mondatban 6x szerepelt ugyanaz a szó ( a KÉSZÍTETTEM volt ez az ominózus szó, de akár ezt is hozhatnám példának: Megengedtem a zuhanyt és beálltam a zuhany alá)
– helyesírási hibák
– elkezd egy mondatot és útközben elfelejti, hogy mivel indított, mert ugyanazzal zár
Ilyenekre gondolok: Kivettem a hátizsákomból, és letettem a földre a gépet mikor kivettem.
– szórend
– mintha a fordító nem ismerné a szavak szinonimáit, volt hogy egymást követő 4 mondatban 6x szerepelt ugyanaz a szó ( a KÉSZÍTETTEM volt ez az ominózus szó, de akár ezt is hozhatnám példának: Megengedtem a zuhanyt és beálltam a zuhany alá)
– helyesírási hibák
– elkezd egy mondatot és útközben elfelejti, hogy mivel indított, mert ugyanazzal zár
Ilyenekre gondolok: Kivettem a hátizsákomból, és letettem a földre a gépet mikor kivettem.
– szórend
Számomra ezek sokat rontottak az összképen, pedig nem szoktam ennyire figyelni az ilyen dolgokra.
Ennek ellenére nagyon várom a történet folytatását, már csak a hercegek és a kalandok
miatt is, és remélem, hogy Kelsey agyába keveredik némi értelem
mert a vak is látja, hogy úgy bele van esve Renbe, mint Micimackó a mézes bödönbe
Mindenképp olvassátok el, mert remek kikapcsolódást jelent, számtalan izgalommal, kalanddal, érzelmekkel és rejtélyekkel. Mindemellett az indiai istenek, istennők világa is tartogat jó néhány érdekességet, akárcsak Hampi.
Egy biztos: ez a regény nem múlik el nyom nélkül. A hibái ellenére, én még napokig azt éreztem, hogy nem akarok mást olvasni, csak ennek a folytatását, mert az utolsó fejezet (nem az epilógus) utolsó két mondata szívszaggatóan gyönyörű!
Ui.: Kukkantsatok be Colleen pinterest oldalára, ahol számtalan fotót találtok a könyvhöz: KATT
Pontszám: 5/3,75
Kedvenc szereplő: Ren
Kedvenc jelenet: Ren és Kishan viadala
Negatívum: Kelsey és a sok evés, ivás, alvás, fürdés
Borító: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése