Jaron visszatér! Megszerezni egy koronát egy dolog, de megtartani azt és irányítani egy országot már egészen más. Nem kis kihívás ez, még egy olyan talpraesett embernek sem, mint a főszereplőnk. De mi vele tartunk, május 5-e és 11-e között három állomáson keresztül! Ugye Ti is kíváncsiak vagytok, milyen bonyodalmakra számíthat még? Mert abból bizony nem lesz hiány.
De ha ügyesen sakkoztok a kalózok között, egy példány ütheti a markotokat a könyvből!
De ha ügyesen sakkoztok a kalózok között, egy példány ütheti a markotokat a könyvből!
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633992784
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Szujer Orsolya
Fülszöveg:
A királyság a pusztulás szélén áll. A király eltűnt. Ki éli túl?
Alig pár héttel az után, hogy elfoglalta a trónt, egy gyilkossági kísérlet veszélyes
helyzetbe kényszeríti Jaront. A készülődő háborúról szóló pletykák beszivárognak a kastély falain belülre, Jaron pedig érzi a Carthyára lassan rátelepedő feszültséget. Hamarosan rá kell jönnie, csak akkor mentheti meg királyságát, ha lemond a trónról. De minél távolabb kényszeríti a sors a palotától, annál többet gondol arra, hogy vajon nem megy-e túl messzire?
Visszatérhet-e valaha? Vagy fel kell áldoznia saját életét, hogy megmentse országát?
A Hatalom-trilógia második része igazi hullámvasút, tele árulással és gyilkossággal, izgalommal és veszéllyel.
Kövesd a hős királyt!
Saját véleményem:
Roden a rövid kis összecsapás alatt egyértelmű üzenetet ad át Jaronnak, melynek értelmében az uralkodónak egy hete van önként feladni magát, különben a kalózok és Avenia közös erővel háborút indítanak Carthya ellen.
Mindezek után a királyi tanács, és közülük is leginkább Gregor, az őrség kapitánya, úgy vélik, Jaron helyére ki kell nevezni egy régenskirályt, míg a fiú el nem éri a nagykorúságot. A szavazásig pedig biztonságba kívánják helyezni uralkodójukat egy titkos rejtekhelyen. Csakhogy Jaront nem olyan fából faragták, hogy félreálljon. Így hát magánakcióba kezd, kijátszva mindenkit, ismét magára ölti Sage gúnyáját, és egymagában nekiindul, hogy beépüljön legnagyobb ellensége, a kalóz Devlin csapatába, aki évekkel korábban megkísérelte megölni azáltal, hogy felgyújtotta a hajóját.
"– Rémültnek tűnsz.
– Időről időre mindenki megrémül. Ezt egyedül a bolondok nem vallják be."
A hamis herceg a tavalyi olvasmányaim egyik legkiemelkedőbb tagja volt, és bár Sage/Jaron története nagyon belopta magát a szívembe, valami picike plusz mégis hiányzott ahhoz, hogy kedvencnek nevezhessem. Most viszont bőségesen kárpótolva lettem. A szökött király nem csak, hogy hozta az első rész színvonalát, de magasan túl is szárnyalta azt. Belőlem olyan intenzív érzéseket váltott ki, hogy már-már fizikai- és lelki fájdalmat jelentett, ha csak tíz percre is el kellett szakadnom a könyvtől.
Ezúttal a tét nagyobb, mint valaha. A kalózok - Jaron régi ellenségei, akik bosszúra szomjaznak -, Avenia, valamint a király saját emberei is Jaron ellen dolgoznak. A fiú szinte levegőt sem vehet a trónra lépési herce-hurca után, máris igen komoly problémákkal találja szembe magát. Meg kell védenie népét, koronáját, szeretteit, és saját magát, ami nem könnyű, tekintve, hogy jóformán Motton és Tobiason kívül senkiben sem bízhat. Át kell vernie mindenkit, bíznia a szerencséjében, a ravaszságában és saját erejében, hogy képes véghezvinni őrült, és teljességgel eszement tervét, melynek értelmében beépül a kalózokhoz.
Ez pedig számos okból felér egy öngyilkossággal: egyrészt nem tudhatja, mikor bukkan fel az időközben kalózzá avanzsált Roden - aki könnyű szerrel felismerheti -, másrészt könnyen lebukhat az előtt a kalóz előtt, aki évekkel korábban megkísérelte megölni, harmadrészt pedig a kalózokról köztudott, hogy csak úgy nem vesznek be maguk közé akárkit, de az odaérkezőt sem engedik el... legalábbis élve nem.
Így hát Jaronnak előbb egy, a kalózokkal szoros szövetségben álló tolvajbandához kell csatlakoznia, s bizonyítania, hogy mennyire kiváló bandita, és megcsillogtatni egy olyan adut, amelynek senki nem tud ellenállni.
Így hát Jaronnak előbb egy, a kalózokkal szoros szövetségben álló tolvajbandához kell csatlakoznia, s bizonyítania, hogy mennyire kiváló bandita, és megcsillogtatni egy olyan adut, amelynek senki nem tud ellenállni.
Valljuk be, nem kis feladat, számos buktatót és veszélyt tartogat, de ha valaki képes megcsinálni, akkor az nem más, mint Jaron, vagyis Sage.
Sage (ez a név szerintem sokkal jobban illik Jaron személyiségéhez) az első kötetben már megmutatta, mennyire talpraesett, ravasz, szabadságvágyó, szomorkás sorsú fiú. Ez ezúttal sincs másként. Rendkívül fondorlatos módon szövögeti terveit, és olyan szinten megvezeti a környezetét, akárcsak az olvasóit. Esküszöm, mindent elkövettem - tanulva az első részből -, annak érdekében, hogy a legapróbb jelre is figyeljek. Pislogni sem mertem, nehogy lemaradjak valamiről. Agyaltam azon, miből mi fog kisülni... Teljesen felesleges volt. Sage egy zseni! Olyan meglepetéseket tartogat a tarsolyában, amire senki nem számítana! Nem is tudom, hány alkalommal koppant az állam a padlóig...
Ugyanakkor a korona súlyos teherként nehezedik rá. Ennek következtében felnő, és minden korábbinál melankolikusabb, magányosabb lesz.
Nem elég, hogy alig vannak őszinte barátai, de még őket is bántania kell. Kivétel nélkül mind a hármukat. A legdurvábban pedig Imogent. És bár oka van annak, hogy el kell löknie magától, mégis nagy törést jelent mindenki számára az a szituáció.
Az Imogen szál egyébként rengeteg érdekességet tartogat a későbbiekben. Sok vicces, szívszorító, szívet melengető, izgalmas, vagy éppen fájdalmas jelenetben nyilvánul meg kettejük - egyáltalán nem tündérmesébe illő - kapcsolata.
Imogen mellett még felbukkan a többi régi ismerős is, ám Mott, Tobias, Amarinda hercegnő és Roden ezúttal kicsit a háttérbe szorul, helyettük új karakterek jelennek meg. Közülük Erick, a tolvajok kegyetlennek tűnő vezére, és a fiatal hírhozójuk, Fink a legszerethetőbb és legizgalmasabb.
Egyikükről sem mondható el, hogy csak jók vagy csak rosszak lennének. Megvan a maguk hibája, sokat ártanak Sage-nek, mégis elérnek az olvasóig. Fink kicsit olyan, mint Tobias. Kezdetben egy merész utcakölyöknek mutatja magát, de hamar kiderül, hogy mennyire gyerek még. Egy szórakoztatóan idegesítő gyerek. Erickről viszont nem mondanék semmit, a spoilerek miatt.
Az előző résznél azt írtam: "Ha valami negatívumot kellene mondanom, akkor talán a háttérvilág kiforratlansága lenne az." (...) "Ez viszont simán betudható annak is, hogy ebben a részben a herceg megalkotása volt a főszempont, nem pedig Carthya kormányzása". Jól sejtettem. A szökött királyban kinyílik előttünk a világ, új vidékeket fedezünk fel, és barangolunk be a mi álruhás Mátyás királyunkkal. Ezzel egyetemben pedig egy sor új probléma is felmerül. Sage közelebb kerülve népéhez, olyan információk birtokába jut, melyekről királyként tudomása sem volt. Bepillantást nyer a fosztogatásokba, a meg nem hallgatott panaszokba, és megtudja, mit gondolnak róla az alattvalói. És természetesen ami még ennél is lényegesebb: kitárul előttünk egy új világ. A kalózoké.
Mindent egybevetve nekem ez a rész sokkal, de sokkal jobban tetszett. Több volt benne az izgalom - kardpárbajok, nagy összecsapások, betörések, halálközeli pillanatok -, a humor - nagyon jó kis szócsaták folynak Sage és a többiek között -, sokkal eseménydúsabb volt, és új kultúrákat ismerhettem meg. Tehát egyetlen pillanatra sem unatkoztam. A vége viszont! Te jó ég! Falat kaparok a befejező kötetért.
Ajánlom mindenkinek, kortól és nemtől függetlenül, aki szeretne egy olvasmányos stílusban megírt, akciódús, kalandokkal teli, pörgős, fordulatos könyvet olvasni.
Nem elég, hogy alig vannak őszinte barátai, de még őket is bántania kell. Kivétel nélkül mind a hármukat. A legdurvábban pedig Imogent. És bár oka van annak, hogy el kell löknie magától, mégis nagy törést jelent mindenki számára az a szituáció.
Az Imogen szál egyébként rengeteg érdekességet tartogat a későbbiekben. Sok vicces, szívszorító, szívet melengető, izgalmas, vagy éppen fájdalmas jelenetben nyilvánul meg kettejük - egyáltalán nem tündérmesébe illő - kapcsolata.
Imogen mellett még felbukkan a többi régi ismerős is, ám Mott, Tobias, Amarinda hercegnő és Roden ezúttal kicsit a háttérbe szorul, helyettük új karakterek jelennek meg. Közülük Erick, a tolvajok kegyetlennek tűnő vezére, és a fiatal hírhozójuk, Fink a legszerethetőbb és legizgalmasabb.
Egyikükről sem mondható el, hogy csak jók vagy csak rosszak lennének. Megvan a maguk hibája, sokat ártanak Sage-nek, mégis elérnek az olvasóig. Fink kicsit olyan, mint Tobias. Kezdetben egy merész utcakölyöknek mutatja magát, de hamar kiderül, hogy mennyire gyerek még. Egy szórakoztatóan idegesítő gyerek. Erickről viszont nem mondanék semmit, a spoilerek miatt.
Az előző résznél azt írtam: "Ha valami negatívumot kellene mondanom, akkor talán a háttérvilág kiforratlansága lenne az." (...) "Ez viszont simán betudható annak is, hogy ebben a részben a herceg megalkotása volt a főszempont, nem pedig Carthya kormányzása". Jól sejtettem. A szökött királyban kinyílik előttünk a világ, új vidékeket fedezünk fel, és barangolunk be a mi álruhás Mátyás királyunkkal. Ezzel egyetemben pedig egy sor új probléma is felmerül. Sage közelebb kerülve népéhez, olyan információk birtokába jut, melyekről királyként tudomása sem volt. Bepillantást nyer a fosztogatásokba, a meg nem hallgatott panaszokba, és megtudja, mit gondolnak róla az alattvalói. És természetesen ami még ennél is lényegesebb: kitárul előttünk egy új világ. A kalózoké.Mindent egybevetve nekem ez a rész sokkal, de sokkal jobban tetszett. Több volt benne az izgalom - kardpárbajok, nagy összecsapások, betörések, halálközeli pillanatok -, a humor - nagyon jó kis szócsaták folynak Sage és a többiek között -, sokkal eseménydúsabb volt, és új kultúrákat ismerhettem meg. Tehát egyetlen pillanatra sem unatkoztam. A vége viszont! Te jó ég! Falat kaparok a befejező kötetért.
Ajánlom mindenkinek, kortól és nemtől függetlenül, aki szeretne egy olvasmányos stílusban megírt, akciódús, kalandokkal teli, pörgős, fordulatos könyvet olvasni.
Pontszám: 5/5***
Kedvenc szereplő: Sage/Jaron, Imogen, Fink, Erick, Roden, Mott
Kedvenc jelenet: a Sage-Roden párbaj és az ahhoz vezető út
Negatívum: -
Borító: 5/4
Fanartok
Nyereményjáték
Jaron többek között a Kalózkirállyal is szembetalálja magát ebben a kötetben.
Ti sem érhetitek be kevesebbel! Minden állomáson találtok egy rövid leírást egy híres kalózról, a feladatotok az, hogy a leírások alapján kitaláljátok, melyik kalózról is van szó.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk.
Ti sem érhetitek be kevesebbel! Minden állomáson találtok egy rövid leírást egy híres kalózról, a feladatotok az, hogy a leírások alapján kitaláljátok, melyik kalózról is van szó.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a nyertesek jelentkezését pedig az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk.
"Tortugától Port Royalig mindenhol ismerik a nevem, bár ha a kapitány lemarad, megharagszom! Az nekem kijár. Egy kis rummal esetleg kiengesztelhetsz."
Nézzetek be a többi állomásra is
05/05 Deszy könyvajánlója - Borítók
05/08 Dreamworld - Fanartok
05/11 Always Love a Wild Book
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése