Jessica Sorensen, a tragikus múltú szerelmesek nagy szakértője, aki az új regényében is két sanyarú sorsú fiatalt állít a középpontjában, akiket talán megmenthet a szerelem.
Kövesd velünk végig a Blogturnét, ismerd meg az értékeléseket, és ha szerencsés vagy, egy példányt nyerhetsz is a könyvből.
Idézetek
"Utálok futni, mégis mintha folyton csak azt csinálnám. Mindig futok. Mindig próbálok elbújni."
"– Hogy a francba lett neked két ászod?
– Hát, úgy tűnik, mázlista vagyok.
– A mázli nem létezik."
"Könnyebb volt semmit sem érezni, mint ilyen sok rosszat. És azóta is ugyanezt csinálom: semmit sem vagyok hajlandó érezni, kivéve az egyetlen dolgot, amit kontrollálni tudok. Az adrenalinlöketeimet. Azt annyira könnyű beindítani. Annyira könnyű kibírni. Sokkal jobb, mint érezni a nehezebb dolgokat, mint például a szívfájdalmat."
"Nem változtathatok a múltamon, ugyanúgy, ahogy a jövőmbe sincs beleszólásom."
"Műmosoly virít a képemen, de az engem körülvevő tömegben senki sem tudná megállapítani, hogy a vigyorom nem őszinte. Habár nem igazán érdekel itt senkit, tényleg jókedvem van-e vagy sem – ahogy én is magasról teszek mindegyikükre. "
"– Ácsi, mi ismerjük egymást – mondom, ahogy lelép a járdáról, hogy átmenjen a túloldalra. – Nem?
– Mégis honnan kéne ismernem téged? – Hátrapillant rám a válla fölött, és végigmér. Látom rajta, hogy igenis tudja, ki vagyok: kiül az arcára a felismerés. Ugyanúgy, ahogy én is szinte biztos, hogy ismerem őt.
A padkánál parkoló autók sora felé biceg, én pedig vele tartok.
– Várjunk… Az egyetemen szoktalak látni… Együtt járunk kémiára! – ugrik be végre. A lány közben benyúl a bőrdzsekije zsebébe. – És azt hiszem… te vagy Callie Lawrence szobatársa, nem? – mutatok rá. – Asszem… Violetnek hívnak, igaz?
Nagyot sóhajt, és előhúzza a slusszkulcsát.
– Ja, te pedig Luke Price vagy. A sztoikusan távolságtartó, ugyanakkor eléggé heves szoknyapecér és focista, aki Kayden Owens szobatársa. – Megáll egy viharvert Cadillacnél. – Jó, ismerjük egymást. És akkor mi van? – Kezében a kulccsal a kocsiajtó zárja felé nyúl, de a karja után kapok, hogy megállítsam."
– Mégis honnan kéne ismernem téged? – Hátrapillant rám a válla fölött, és végigmér. Látom rajta, hogy igenis tudja, ki vagyok: kiül az arcára a felismerés. Ugyanúgy, ahogy én is szinte biztos, hogy ismerem őt.
A padkánál parkoló autók sora felé biceg, én pedig vele tartok.
– Várjunk… Az egyetemen szoktalak látni… Együtt járunk kémiára! – ugrik be végre. A lány közben benyúl a bőrdzsekije zsebébe. – És azt hiszem… te vagy Callie Lawrence szobatársa, nem? – mutatok rá. – Asszem… Violetnek hívnak, igaz?
Nagyot sóhajt, és előhúzza a slusszkulcsát.
– Ja, te pedig Luke Price vagy. A sztoikusan távolságtartó, ugyanakkor eléggé heves szoknyapecér és focista, aki Kayden Owens szobatársa. – Megáll egy viharvert Cadillacnél. – Jó, ismerjük egymást. És akkor mi van? – Kezében a kulccsal a kocsiajtó zárja felé nyúl, de a karja után kapok, hogy megállítsam."
"– Azt hiszem, meg kéne magyaráznom… Nem volt jogom úgy dörömbölni az ajtón, mint egy kibaszott eszelős, féltékeny mániákus… Ez általában egyáltalán nem jellemző rám.
– Ami azt illeti, szerintem annyira azért nem volt szokatlan tőled – felelem, és megint az ajkamhoz emelem a kávéscsészét. – Már akkor is hevesnek gondoltalak, mielőtt hivatalosan megismerkedtünk, Mr. Sztoikusan Távolságtartó.
– Ami azt illeti, szerintem annyira azért nem volt szokatlan tőled – felelem, és megint az ajkamhoz emelem a kávéscsészét. – Már akkor is hevesnek gondoltalak, mielőtt hivatalosan megismerkedtünk, Mr. Sztoikusan Távolságtartó.
– Azért adtad nekem ezt a hülye gúnynevet? – kérdezi, a tarkóját dörgölve.
Vállat vonok.
– Lehet. – Lerakom a csészét.
A fejét csóválja, halovány mosoly játszik az ajkán.
– Mindig megtalálod a módját, hogy kibújj a rendes válaszadás alól. Nagyon értesz hozzá.
– Nagyon értek ahhoz, hogy ne foglalkozzak mindazzal, amivel nem akarok megbirkózni – válaszolom, az ujjaimmal fésülgetve összegubancolódott hajamat, ami bűzlik a piától meg a fűtől.
Luke leereszti a kezét az ölébe.
– Mi az, amivel nem akarsz megbirkózni?
– Minden… Az élet néha túl nehéznek és értelmetlennek tűnik ahhoz, hogy meg tudjak birkózni vele."
Vállat vonok.
– Lehet. – Lerakom a csészét.
A fejét csóválja, halovány mosoly játszik az ajkán.
– Mindig megtalálod a módját, hogy kibújj a rendes válaszadás alól. Nagyon értesz hozzá.
– Nagyon értek ahhoz, hogy ne foglalkozzak mindazzal, amivel nem akarok megbirkózni – válaszolom, az ujjaimmal fésülgetve összegubancolódott hajamat, ami bűzlik a piától meg a fűtől.
Luke leereszti a kezét az ölébe.
– Mi az, amivel nem akarsz megbirkózni?
– Minden… Az élet néha túl nehéznek és értelmetlennek tűnik ahhoz, hogy meg tudjak birkózni vele."
"Egyedül ő számít. Minden egyes mozdulatom, minden egyes lélegzetem, minden egyes dübörgő szívdobbanásom csakis őróla, őneki szól."
"Amúgy szerintem Callie prostinak hisz engem, vagy legalábbis ordas nagy ribancnak, mivel kitaláltam azt a szabályt, hogy olyankor, ha piros sálat kötök a kilincsre, nem jöhet be a szobába. Igazából nem szexelni szoktam idebent, hanem dílerkedni, de ezt Callie-nek nem kell tudnia. Jobb, ha egyszerűen ribancnak hisz, pedig valójában még a szüzességemet sem veszítettem el."
"Amúgy szerintem Callie prostinak hisz engem, vagy legalábbis ordas nagy ribancnak, mivel kitaláltam azt a szabályt, hogy olyankor, ha piros sálat kötök a kilincsre, nem jöhet be a szobába. Igazából nem szexelni szoktam idebent, hanem dílerkedni, de ezt Callie-nek nem kell tudnia. Jobb, ha egyszerűen ribancnak hisz, pedig valójában még a szüzességemet sem veszítettem el."
Nyereményjáték
Jessica Sorensen az egyik legtermékenyebb New Adult szerző, külföldön ötvennél is több könyve megjelent már. Itthon a Violet, Luke és a Sors az ötödik regénye.
A játék egyszerű: ismerd fel, hogy melyik Sorensen könyvből idéztünk, és írd be a címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
"Életünk során elég egyetlen véletlen, hogy összehozzon minket, és a szívünk egy pillanatra egyszerre dobbanjon."
Nézzetek be a többi állomásra is
06/04 Dreamworld - Idézetek
06/06 Kristina blogja
06/08 Sorok Között
06/12 Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése