Shannon Mayer & Kelly St. Clare - Toll és csont trónja

 

Shannon Mayer & Kelly St. Clare: Toll és Csont trónja

 

Kiadó: Álomgyár

ISBN: 9789635705665
Oldalszám: 384 oldal

Fordító: Szilágyi Zsófia

Fülszöveg:

Az ​a végzetem, hogy soha ne érinthessem meg a szerelmem…
Nemrégiben még úgy nézett ki, hogy jó irányt vesz az életem, de rosszul gondoltam… Az apám, aki egész életében megtagadott, most holtan fekszik. Mindkét udvarban hatalmas a felfordulás, és vért kívánnak. Az én véremet. Meg kell találnom apám gyilkosát, pedig a halálát övező rejtély eltörpül a tündéreket összeroppantó őrület mellett.
Minden vágyam megtalálni Hegyalja bejáratát, mielőtt kitör az igazi anarchia. A válaszok, amelyeket keresek, odaát vannak. Ebben egészen biztos vagyok.
Két ajándékba kapott kard, egy mágikus pajzs, némi szeszélyes varázserő és belső kétely kísér. Fel kell derítenem a szülőotthonunkhoz vezető utat. Eközben minden lépésemet figyelik, és folyton a nyomomban járnak az Árnyudvar-béliek.
Kelly St. Clare és Shannon Mayer, a New York Times és a USA Today bestsellerszerző-párosa visszarepít minket a tündérek világába, ahol továbbra is sodró a lendület, a történetet pedig átszövi egy átok sújtotta szerelem kínzó szenvedélye.

Saját véleményem:

Második kötetéhez érkezett a Méz és jég trilógia, melyben tovább bonyolódnak az események. Kallikot királygyilkosság vádjával üldözik, elszakad legjobb barátnőjétől, távolra sodródik a kitaszítottak csapatától, ráadásul nem érintheti meg a férfit, akit szeret, különben egyikük az életével fizet hevességükért. 

"Mindig van egy út előre, ami arrafelé vezet, amit akarunk"

Míg Háznélküli Kallikként a lánynak az volt a legnagyobb problémája, hogyan fog élni a próbatétel után, addig mostanra, királyi sarjként sokkal komolyabb gondokkal kell szembenéznie. Ugyan a kivégzést megúszta hű társainak hála, mégis menekülni kényszerül. Meglepő módon Kallik első útja az Árnyudvarba vezet, ám ott épp úgy nincs maradása, mint Fényudvarban. Jelenléte vonzza az orgyilkosokat, mi több, veszélybe sodorja az udvarok közti békét, így nem hát tehet mást, minthogy Faolan kíséretében nekivág az útnak, s megkeresi a valódi Hegyalját. 

A Toll és Csont trónjában tovább bonyolódnak az események, mégjobban összekutyulva az eddigieket. Kalliknak és Faolannak együtt kell szembenézniük a rájuk leselkedő veszélyekkel, felkutatni Hegyalját, s válaszokat találni a kettejüket érintő problémára. 

Míg az első kötetben a romantika mondhatni jelentéktelenné törpült, addig a folytatásban nagyon is aktív szerepet tölt be. Lan és Kallik között fejezetről fejezetre egyre jobban izzik a levegő, valósággal zizeg köztük az a szexuális feszültség, amit románcuk tiltottsága jelképez. Egy árnyudvari tündér ugyanis nem létesíthet kapcsolatot fényudvarival, mert mágiájuk különbözősége végzetes következményekkel járhat - ami rendre bizonyítást is nyer, ahogy a párost a kelleténél jobban elragadja a hév. Éles szócsaták, szenvedélytől izzó érintések és balsejtelem határozza meg kettejük viszonyát. Különleges kapcsolatuk ugyanakkor jóval nagyobb erővel bír, Lan aktív szerepet tölt be Kallik küldetésében. Márpedig a kötet fókusza egyértelműen Hegyaljára irányul. 

Ahhoz, hogy Kallik tisztázhassa nevét, gyógyírt találjon a tündéreken eluralkodó tébolyra és, hogy válaszokat kapjon, fel kell kutatnia a bejáratot. Megtalálni a tündérek otthonát egyszerre könnyű és nehéz feladat. A lány számára olyan az egész, mint egy kötélhúzás: az egyik vége egyre hívja és segíti, míg a másik azon munkálkodik, hogy megakadályozza ebben. A kérdés csak az, hogy kinek áll és állt érdekében eltüntetni a valódi Hegyalját? Ki a barát és ki az ellenség? Mit akarnak a szellemek, miért sodorják állandó veszélybe Kallikot, s milyen próbatételek elé állítja őt Ruby? A lánynak el kell döntenie, hogy együttműködik a szellemvilággal, s megbízik a tanácsaikban, vagy saját eszét követi és előbb megpróbálja megérteni saját mágiáját? A válasz nem egyszerű. Annál is inkább, mert Kallik élete folyamatosan veszélybe kerül, szusszanásnyi ideje sem jut, hogy átgondolja az egészet. Egyik megpróbáltatás követi a másikat, hol vérszomjas lények törnek az életére, hol mágikus események, vagy épp felbőszült tündérek. 

Az első részhez hasonlóan a folytatás is akció- és kalanddús, olyannyira, hogy az olvasónak még felócsudni sincs ideje. Ám míg a nyitányban ez jól működött, itt voltak részek, amiknél úgy éreztem, hogy a kevesebb több lett volna. A szerzőpáros annyi akadályt és összecsapást sürített háromszáznyolcvannégy oldalba, amihez az ötszáz is kevés lett volna. S ez bizony néha összecsapottság érzést keltett. Na nem nagyon, épp csak annyira, hogy egy csillagot levonjak. 

Az igazság viszont az, hogy én továbbra is rettentően élvezem ezt a sorozatot, a hibái ellenére sodor magával. Olvasás közben állandóan azon kaptam magam, hogy nem tudom letenni a könyvet, s szó szerint iszom a szerzőpáros minden szavát. Számomra ez jelenti a valódi értéket. Egy könyv esetében sokkal fontosabb, miként hat rám, mint az, hogy mennyire hibátlan. A Toll és Csont trónja pedig épp úgy levett a lábamról, mint az első rész. 

Nagyon ajánlom, ha szeretitek a tündéres fantasyket, a lendületes szerzői stílust, a pengeéles szócsatákat, a megannyi kalandot, vagy egyszerűen csak feltöltődnétek egy jó kis komfortolvasmánnyal. Én a magam részéről epekedve várom a trilógia lezárását, kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen fordulat után, miként zárul Kallikék háborúja. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Kallik, Lan, Orákulum, vértündér, Cinth

Kedvenc jelenet: az Orákulumnál

Negatívum: egy-két rész kidolgozatlansága

Borító: 5/5
Sorozat: Méz és jég #2

Megtetszett? Vidd haza!