A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Chanda Hahn: Bűbájtalan című regénye, a Balszerencsés tündérmesék sorozat első része. Ennek apropóján, meghívunk, kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és lépjük át együtt a Tündérmesék Birodalmába vezető határvonalat. Noha az út olykor rögös lesz, telve bonyodalmakkal, azt azért megígérhetjük, hogy békából, szőke hercegből és varázslatból sem lesz hiány.
Az utazás első napjára 2014. október 25-én kerül sor, majd ezt követően minden másnap, más és más túravezetővel kiegészülve barangolhatjátok be a legszebb és legrémisztőbb Grimm mesék helyszíneit. Eközben persze rengeteg érdekességgel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek fődíja három példány a Bűbájtalan című könyvből.
Chanda Hahn: BűbájtalanKiadó: Maxim
ISBN: 9789632615417
Oldalszám: 256 oldal
Fordító: Stier Ágnes
Fülszöveg:
Mina Grime az iskola lúzere, egészen addig a napig, amíg meg nem menti a suli legmenőbb pasijának az életét egy iskolai kiránduláson. Egy csapásra minden megváltozik, a lány hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és minden lépését a szerencse kíséri. De mikor már a dolgok nem is mehetnének jobban, Mina édesanyja bejelenti, hogy elköltöznek. Mina kérdőre vonja édesanyját, aki kénytelen elmondani a családi titkot. Mina Grime valójában a Grimm testvérek leszármazottja, és egy átok terheli őt, mely generációról generációra öröklődött. Vannak rések, ahol az emberek és a tündérek világa összeér, ezen a mesevilág lényei átszöktek, és az emberek bosszantásával múlatják az időt. Mikor az emberek megelégelték, alkut kötöttek a varázslényekkel. Azok megígérték, hogy ha az emberek végigjátszák az összes mesét, és sikeresen befejezik a történeteket, visszamennek saját világukba. Ám a mesék gyűjteménye egyszer csak életre kelt, és saját maga kezdte irányítani a történeteket, megnehezítve ezzel az emberek dolgát. Olyannyira, hogy bár a Grimm testvéreknek több mint 170 mesét sikerült végigjátszani, nem tudták mindet befejezni. Így öröklődött az átok generációkon át. Most Minán a sor, hogy belépjen a mesevilágba és megtörje az évszázados átkot…
Saját véleményem:
Mina Grime élete nagyban eltér az átlagostól. Édesanyjával és öccsével szinte állandóan költöznek, soha nem maradnak huzamosabb ideig egy helyen, ráadásul Mina anyja megrögzötten kerüli az ismertséget, s gyermekeit is arra inti, hogy maradjanak a háttérben, kerüljék a nagy felhajtást.
De egyik reggel, amikor Mina, osztályával tanulmányi kiránduláson vesz részt a helyi péksütemény gyárban, minden megváltozik. A kétbalkezes lány váratlanul a figyelemközpontjába kerül azáltal, hogy megmenti jóképű osztálytársa, Brody életét, aki kis híján lezuhan a magasból.
Mina otthon igyekszik palástolni gyorsan jött hírnevét, csakhogy másnap az iskolát riporterek és újságírók lepik el. Hazaérve pedig arra eszmél, hogy édesanyja már neki is látott a pakolásnak. Ám a lány megmakacsolja magát. Nem hajlandó elköltözni, s válaszokat követel. Azonban arra nem számít, ami ezután következik. Megtudja, hogy a híres Grimm testvérek leszármazottja, és mint ilyen rászállt a Grimm átok, mely apját is megölte. A Történet őt választotta. Meg kell szereznie egy grimoire-t, és végig kell játszania több mint 200 mesét, hogy megtörhesse az átkot...
"... nem minden mesének boldog a vége. Igazából soknak elég sötét."
Gyermeki énem odáig van a mesékért, és mint ilyen a mesefeldolgozásokért is. És ha ebbe a képletbe még belekerül a Grimm testvérek neve is, akkor nincs az az erő, ami visszatartson az adott könyv olvasásától. Most sem történt ez másként.
Chanda Hahn regénye minden ízében egy igazi tündérmese, modern környezetbe csomagolva. Aranyos, kedves, egyszerű és varázslatos. Nincsenek benne nagy mélységek vagy magasságok, pusztán színtiszta báj. Gyorsan lehet vele haladni, akár egy este alatt felfalható az egész.
Az alapsztori szerint Mina a Grimm testvérek leszármazottja, így ő is részese a Grimm átoknak, ami annyiból áll, hogy végig kell játszania az összes mesét, és mindegyiknek pontot kell tennie a végére. Emellett pedig meg kell keresnie egy varázskönyvet, a grimoire-t, mely a segítségére lehet a kaland során, illetve, ha befejezett egy történetet, akkor az is bekerül ebbe a könyvbe.
Ám a dolog nem ennyire egyszerű, ugyanis vannak, akik nem akarják, hogy a leszármazottak befejezzék a játékot. Tündérek és mesehősök egyaránt megpróbálják megakadályozni, hogy Mina sikerrel járjon. És nem is akármilyen eszközökkel! P.S.: A lány elődei eddig mindig csúfos véget értek...
Mina ennek dacára elhatározza, hogy nem menekül a Történet elől, inkább szembenéz a sorsával, főleg, hogy végre Brody gyengéd érzelmeket kezd táplálni iránta a baleset napja óta.
Mina és Brody szerelme minden momentumában meseszerű. Brody tipikus gazdag, népszerű, kék szemű, szőke hajú hercegként funkcionál a lány mellett, kábé annyi jelentőséggel, mint amennyivel ez a státusz bír. De tagadhatatlanul édesek együtt, és olvasóként akarva-akaratlan, de szurkolunk a párosuknak.
Jó hír viszont a hozzám hasonló torz lelkű, rosszfiús hősökért rajongó hölgyeknek, hogy felbukkan a sötét hajú, kissé szarkasztikus humorú, kiszámíthatatlan Jared, aki ha egyelőre még nem is romantikus értelemben, de mindenképpen felbolygatja hősnőnk életét. És határozottan felpörgeti azt. Róla szinte lehetetlen eldönteni, hogy Mina mellett van vagy ellene. Kellően rejtélyes, és bár úgy látszik, segíteni próbál a lánynak, a származását és meséjét, illetve egyéb körülményeket tekintve, én ebben nem lennék olyan biztos. Ám az írónő egyelőre olyan jól csavargatja a szálakat, hogy képtelenség dűlőre jutni.
A cselekmény további részét tekintve, leginkább a Piroska és farkas mese történései körül forognak az események, onnantól kezdve, hogy egy nap Mina arra ébred, minden ruhája pirossá vált.
Én a magam részéről egy kicsit hiányoltam a többi mesét, és sajnáltam, hogy azon a kettőn-hárman, ami még megjelent, olyan gyorsan végigfutottunk, de ugyanakkor persze értem azt is, hogy nem lehet az összes Grimm mesét bővebben kifejteni, hisz soha nem érnénk a végére. Viszont nagyon tetszett, ahogy egy-egy ismerős Grimm jelenet megjelent Mina életében, hétköznapjaiban. A brémai muzsikusok belépője egyenesen haláli volt! Továbbá az egész Grimm átok dolgot is nagyon ötletesnek tartom, a Történettől kezdve a grimoire-on át, a különféle fejtörő feladványokig.
Összességében tehát ajánlom a fiatalabb, 14-15 éves korosztálynak, és az összes gyereklelkű mesekedvelőnek, aki szeretne egy szórakoztató, vicces, kalandos, romantikus regényt olvasni. Én pedig kíváncsian várom a folytatást, mivel egyrészt az első rész vége rengeteg váratlan fordulatot tartogatott, másrészt kilyukad az oldalam, hogy megtudjam, mi a titka Mina öccsének, aki nem hajlandó megszólalni. Nem is beszélve a cserfes, segítőkész, twitter királynő barátnőről, Nanről, aki garantáltan mosolyt varázsol mindenki arcára.
Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Jared, Nan
Kedvenc jelenet: Jared és Mina kardozós órája
Negatívum: sulis bál
Borító: 5/4
Grimm testvérek
A Grimm fivérek nevéről már biztosan hallott mindenki. Számtalan könyv-, film- és sorozatfeldolgozás készült a történeteikből, hogy csak párat említsek: Egyszer volt, hol nem volt (OUAT), Into the Woods, Demóna, Disney mesék, vagy a német 1 órás Grimm mesék, amik a magyar tévén is futottak. De még magukról a Grimm testvérekről is készült egy kissé hátborzongató mozi, Heath Ledger és Matt Damon főszereplésével (amit amúgy szívből ajánlok). De, hogy valójában kik is voltak ők? Lássuk, mit érdemes tudni róluk.
A Grimm család Hessenből származik.
Philipp Wilhelm Grimmnek és Dorothea-nak összesen hat gyermeke volt, beleértve Jacobot és Wilhelmet is, akik a hanaui Freiheitsplatzban születtek. Jacob 1785. január 4-én látta meg a napvilágot, Wilhelm pedig 1786. február 24-én.
Később, 1791-ben az apjukat Steinauba nevezték ki hivatalnoknak, így oda költöztek, ám pár év múlva, 1796-ban, 45 éves korában a férfi elhunyt. Édesanyjuk 1798-ban Kasselbe küldte a fiúkat egy nagynénihez.
Jacob a marburgi egyetemen jogot tanult, fivére pedig egy évvel később ugyanott ugyanazt. Egy tanáruk, Friedrich Carl von Savigny megmutatta nekik könyvtárát, Goethe és Schiller műveit, a romantikus irodalmat és a lovagi dalokat.
Az anya 1808-ban bekövetkezett halála után Jacobnak kellett a családot eltartania. Így Jérôme Bonaparte vesztfáliai király udvarában könyvtáros lett, 1809-től pedig városi tanácsos is.
1806-tól kezdve gyűjtöttek a Grimm fivérek meséket.
A Grimm-fivérek által összegyűjtött meséket mindenki ismeri, vagy legalábbis azt hiszi. A mesék ugyanis rengeteget formálódtak és talán még többet szelídültek az évek alatt: a békakirály például eredetileg kimondottan komor véget ért, Hamupipőke mostohanővéreinek a boldog összeborulás helyett egy vérszomjas galambbal gyűlt meg a bajuk, Jancsi és Juliska, valamint Hófehérke gonosz mostohái pedig a korai kiadásokban nem is voltak annyira mostohák.
Jacob és Wilhelm Grimmnek eredetileg nem gyerekeknek szánták a mesegyűjteményüket. A német néplélek titkait kutatták, tisztán tudományos célok vezérelték őket. A dolog akkor vett egy elég éles fordulatot, amikor 1823-ban egy Edgar Taylor nevű angol lefordította és megjelentette a Grimm-meséket, az angol gyerekek pedig imádták a történeteket. A German Popular Stories című kiadvány annyira népszerű volt, hogy Grimmék úgy határoztak, egy alapos szerkesztés után kiadják a saját családbarát verziójukat.
A fivérek folyamatosan gazdagították és szerkesztették gyűjteményüket, a végső változat (ez volt a hetedik kiadás) 1857-ben jelent meg. Összesen 210 történetet tartalmazott, és ez adja az alapját a ma ismert legtöbb Grimm-mesének.
Amikor kiderült, hogy a gyűjtemény milyen népszerű a családok körében, a fivérek úgy döntöttek, hogy még alkalmasabbá teszik a történeteket arra, hogy a tiszteletre méltó famíliák is nyugodtan forgathassák a gyűjteményes kötetet. Első körben kivették belőle a szexuális utalásokat. A Rapunzel című mesében a címszereplő teherbe esik: „Mondd meg, keresztanyám, miért olyan szűk rajtam minden ruha, és miért már nem jön fel rám?”, a hetedik kiadásban azonban már egyetlen szó sem utal arra, hogy az aranyhajú szereplő korábban a herceggel mókázott volna a hálószobában.
Ugyancsak a kukába került az a történet, amely az első kiadásban még Hans Dumm címmel szerepelt: ebben egy férfinek elég rágondolnia, és már teherbe is ejtett egy nőt.
A Grimm-fivérek ugyanakkor más módon is alakítgattak a történeteken, mindezek mellett ugyanis igyekeztek megfelelni a korszellemnek és a közönség elvárásainak is. A mesékbe tehát keresztény utalásokat és népies kifejezéseket csempésztek, és a nemi szerepeket is úgy alakították, ahogy elképzeléseik szerint az olvasók azt elvárták. Az erőszakos jeleneteknek megkegyelmeztek, sőt, volt, ahol még jobban ki is dolgozták, és akadt olyan történet is, ahol a békésebb befejezés helyett egy rázósabbat választottak.
A testvérek 1838-ban fogtak bele a német nyelv nagyszótárának emberfeletti munkájába. Az előttük álló feladatot alábecsülték: az eredetileg hat-hét kötetesre tervezett kiadványt 10 éven belül elkészíthetőnek gondolták. Több mint 80 munkatárs 600 000-nél is több cédulát készített. Az első kötet 1854-ben jelent meg, és a két testvér a hátralévő életében már csak csekély mértékben tudott hozzájárulni a szótár elkészüléséhez: Wilhelm, aki a D betűhöz járult hozzá, 1859-ben halt meg; Jacob, aki az A, B, C és E betűket még be tudta fejezni, 1863. szeptember 20-án halt meg, éppen a Frucht (gyümölcs) szócikken dolgozott.
A végére pedig két extra érdekessé:
- A „grim” jelentése: vad, durva, ijesztő, zord.
Philipp Wilhelm Grimmnek és Dorothea-nak összesen hat gyermeke volt, beleértve Jacobot és Wilhelmet is, akik a hanaui Freiheitsplatzban születtek. Jacob 1785. január 4-én látta meg a napvilágot, Wilhelm pedig 1786. február 24-én.
Később, 1791-ben az apjukat Steinauba nevezték ki hivatalnoknak, így oda költöztek, ám pár év múlva, 1796-ban, 45 éves korában a férfi elhunyt. Édesanyjuk 1798-ban Kasselbe küldte a fiúkat egy nagynénihez.
Jacob a marburgi egyetemen jogot tanult, fivére pedig egy évvel később ugyanott ugyanazt. Egy tanáruk, Friedrich Carl von Savigny megmutatta nekik könyvtárát, Goethe és Schiller műveit, a romantikus irodalmat és a lovagi dalokat.
Az anya 1808-ban bekövetkezett halála után Jacobnak kellett a családot eltartania. Így Jérôme Bonaparte vesztfáliai király udvarában könyvtáros lett, 1809-től pedig városi tanácsos is.
1806-tól kezdve gyűjtöttek a Grimm fivérek meséket.
A Grimm-fivérek által összegyűjtött meséket mindenki ismeri, vagy legalábbis azt hiszi. A mesék ugyanis rengeteget formálódtak és talán még többet szelídültek az évek alatt: a békakirály például eredetileg kimondottan komor véget ért, Hamupipőke mostohanővéreinek a boldog összeborulás helyett egy vérszomjas galambbal gyűlt meg a bajuk, Jancsi és Juliska, valamint Hófehérke gonosz mostohái pedig a korai kiadásokban nem is voltak annyira mostohák.
Jacob és Wilhelm Grimmnek eredetileg nem gyerekeknek szánták a mesegyűjteményüket. A német néplélek titkait kutatták, tisztán tudományos célok vezérelték őket. A dolog akkor vett egy elég éles fordulatot, amikor 1823-ban egy Edgar Taylor nevű angol lefordította és megjelentette a Grimm-meséket, az angol gyerekek pedig imádták a történeteket. A German Popular Stories című kiadvány annyira népszerű volt, hogy Grimmék úgy határoztak, egy alapos szerkesztés után kiadják a saját családbarát verziójukat.
A fivérek folyamatosan gazdagították és szerkesztették gyűjteményüket, a végső változat (ez volt a hetedik kiadás) 1857-ben jelent meg. Összesen 210 történetet tartalmazott, és ez adja az alapját a ma ismert legtöbb Grimm-mesének.
Amikor kiderült, hogy a gyűjtemény milyen népszerű a családok körében, a fivérek úgy döntöttek, hogy még alkalmasabbá teszik a történeteket arra, hogy a tiszteletre méltó famíliák is nyugodtan forgathassák a gyűjteményes kötetet. Első körben kivették belőle a szexuális utalásokat. A Rapunzel című mesében a címszereplő teherbe esik: „Mondd meg, keresztanyám, miért olyan szűk rajtam minden ruha, és miért már nem jön fel rám?”, a hetedik kiadásban azonban már egyetlen szó sem utal arra, hogy az aranyhajú szereplő korábban a herceggel mókázott volna a hálószobában.
Ugyancsak a kukába került az a történet, amely az első kiadásban még Hans Dumm címmel szerepelt: ebben egy férfinek elég rágondolnia, és már teherbe is ejtett egy nőt.
A Grimm-fivérek ugyanakkor más módon is alakítgattak a történeteken, mindezek mellett ugyanis igyekeztek megfelelni a korszellemnek és a közönség elvárásainak is. A mesékbe tehát keresztény utalásokat és népies kifejezéseket csempésztek, és a nemi szerepeket is úgy alakították, ahogy elképzeléseik szerint az olvasók azt elvárták. Az erőszakos jeleneteknek megkegyelmeztek, sőt, volt, ahol még jobban ki is dolgozták, és akadt olyan történet is, ahol a békésebb befejezés helyett egy rázósabbat választottak.
A testvérek 1838-ban fogtak bele a német nyelv nagyszótárának emberfeletti munkájába. Az előttük álló feladatot alábecsülték: az eredetileg hat-hét kötetesre tervezett kiadványt 10 éven belül elkészíthetőnek gondolták. Több mint 80 munkatárs 600 000-nél is több cédulát készített. Az első kötet 1854-ben jelent meg, és a két testvér a hátralévő életében már csak csekély mértékben tudott hozzájárulni a szótár elkészüléséhez: Wilhelm, aki a D betűhöz járult hozzá, 1859-ben halt meg; Jacob, aki az A, B, C és E betűket még be tudta fejezni, 1863. szeptember 20-án halt meg, éppen a Frucht (gyümölcs) szócikken dolgozott.
A végére pedig két extra érdekessé:
- A „grim” jelentése: vad, durva, ijesztő, zord.
- A testvérek szerint a világirodalom öt legnagyobb egyénisége közé tartozik Petőfi Sándor. (Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi)
(forrás: wikipedia; konyves.blog)
Nyereményjáték
Mostani játékunk során arra kérünk, felejtsd el a valóságot és bújj Mina Grimm bőrébe. Játszd végig a Történetet, és törd meg a Grimmeket sújtó évszázados átkot! Hogy ez megtörténhessen, át kell élned a rád találó mesét, és be kell fejezned. Ám ez nem könnyű! A legtöbb szereplő arra fog törekedni, hogy megakadályozzon benne.
Hat blog, hat mese. Minden állomáson találsz egy-egy részletet. Ezek segítségével találd ki, éppen melyik Grimm mesében jársz, és írd be a címét a Rafflecopter megfelelő mezőjébe. Így esélyed nyílik megnyerni, a Maxim kiadó által felajánlott három Bűbájtalan című könyv egyikét.
Hogy extra pontokat szerezz, készítsd el saját Grimoire-od egy-egy befejezett meséjének valamely jelenetét. Bármilyen technikával (rajz, festmény, photoshop, fénykép, stb.) dolgozhatsz, a cél, hogy örökítsd meg valamelyik kitalálandó mese egyik jelenetét, és küld el nekünk alkotásod linkjét. Természetesen ez a feladat nem kötelező, de ha úgy érzed, te vagy a legelszántabb Grimm leszármazott, mi örömmel várjuk. (A művek elküldésével beleegyeztek, hogy kitegyük őket a facebook oldalunkra!)
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, illetve, ha az értesítéstől számított 72 órán belül a nyertes nem válaszol e-mailben, automatikusan új nyertest sorsolunk!
“A királyfi édesapja, az öreg király éppen kinézett az ablakon, és tüstént megakadt a szeme a királylányon. "Ej - gondolta -, de szép, de finom teremtés!" Azzal átment a fogadóterembe, hogy megtudakolja a menyasszonytól, kit hozott magával, s miért hagyta az udvaron.
Hat blog, hat mese. Minden állomáson találsz egy-egy részletet. Ezek segítségével találd ki, éppen melyik Grimm mesében jársz, és írd be a címét a Rafflecopter megfelelő mezőjébe. Így esélyed nyílik megnyerni, a Maxim kiadó által felajánlott három Bűbájtalan című könyv egyikét.
Hogy extra pontokat szerezz, készítsd el saját Grimoire-od egy-egy befejezett meséjének valamely jelenetét. Bármilyen technikával (rajz, festmény, photoshop, fénykép, stb.) dolgozhatsz, a cél, hogy örökítsd meg valamelyik kitalálandó mese egyik jelenetét, és küld el nekünk alkotásod linkjét. Természetesen ez a feladat nem kötelező, de ha úgy érzed, te vagy a legelszántabb Grimm leszármazott, mi örömmel várjuk. (A művek elküldésével beleegyeztek, hogy kitegyük őket a facebook oldalunkra!)
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, illetve, ha az értesítéstől számított 72 órán belül a nyertes nem válaszol e-mailben, automatikusan új nyertest sorsolunk!
“A királyfi édesapja, az öreg király éppen kinézett az ablakon, és tüstént megakadt a szeme a királylányon. "Ej - gondolta -, de szép, de finom teremtés!" Azzal átment a fogadóterembe, hogy megtudakolja a menyasszonytól, kit hozott magával, s miért hagyta az udvaron.
- Útközben szedtem föl, hogy ne unatkozzam - felelte fitymálva a komorna. - Valami munkára kell fogni, ne lopja itt a napot.
- Jól van - mondta az öreg király -, van nekem egy ügyes kis libapásztorom, melléje adom segítségnek.
Ettől fogva ezzel a pásztorgyerekkel terelgette az igazi királykisasszony a libákat, a hamis menyasszony pedig ott kényeskedett, ott páváskodott a palotában. Jól érezte magát, élvezte a jómódot, és csak olyankor borult el, ha arra gondolt, hogy még utóbb megszólal egyszer az istállóban Falada, és elárulja a titkát. Ezért föltette magában, hogy akár így, akár úgy, de mindenképpen elpusztítja.
Ettől fogva ezzel a pásztorgyerekkel terelgette az igazi királykisasszony a libákat, a hamis menyasszony pedig ott kényeskedett, ott páváskodott a palotában. Jól érezte magát, élvezte a jómódot, és csak olyankor borult el, ha arra gondolt, hogy még utóbb megszólal egyszer az istállóban Falada, és elárulja a titkát. Ezért föltette magában, hogy akár így, akár úgy, de mindenképpen elpusztítja.
Rámosolygott hát egy szép napon a királyfira:
- Kedves férjem, szépen kérlek, tedd meg, amit kérek tőled!
- Szíves örömest! - felelte a királyfi. - Hadd hallom hát, mi a kívánságod.
- Semmi egyéb, mint hogy hívasd el a sintért, és vágasd el annak a lónak a nyakát, amelyiken idejöttem hozzád. Sok bosszúságom volt vele az úton.
A királyfi kiadta íziben a parancsot: legyen úgy, ahogy a felesége kívánja, s múljék ki a derék Falada a világból.
- Semmi egyéb, mint hogy hívasd el a sintért, és vágasd el annak a lónak a nyakát, amelyiken idejöttem hozzád. Sok bosszúságom volt vele az úton.
A királyfi kiadta íziben a parancsot: legyen úgy, ahogy a felesége kívánja, s múljék ki a derék Falada a világból.
Híre futott a dolognak az egész udvarban, de még lent a majorban is, s nem kerülte el az igazi királylány fülét sem. Amikor reggel megjött a sintér, a libapásztorlány odasurrant hozzá, és így szólt:
- Egy aranyat adok neked, ha teljesíted a kérésemet. Ha levágtad a ló fejét, szögezd ki a város kapujába. Annak sötét boltja alatt terelem el reggel-este a libákat; ha felnézek, legalább a fejét hadd lássam szegény Faladának.”
Nézzetek be a többi állomásra is
10/25 Kelly Lupi olvas - Dreamcast
10/27 MFKata gondolatai
10/29 Deszy könyvajánlója - Öltözz mesehősnek!
10/31 Dreamworld - Grimm testvérek
11/04 Könyvszeretet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése