A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Sarah Fine Sanctum című regénye, Az Árnyékvilág Őrei sorozat első része. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bátor bloggere átlép a Kapun egy olyan helyre, melyet beborít a sötétség, és hemzseg a lecsúszott teremtményektől. Ha bátornak érzed magad, tarts velünk, a sötét város nem a legrosszabb hely, ahova kerülhet az ember…
2015. január 23-tól egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
2015. január 23-tól egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633739921
Oldalszám: 408 oldal
Fordító: Mátics Róbert
Fülszöveg:
Egy hete a tizenhét éves Lela Santos legjobb barátnője megölte magát. Ma, annak köszönhetően, hogy a búcsúztatási szertartás félrecsúszott, Lela a paradicsomban van, és egy óriási, elkerített várost néz a távolban – a poklot. Senki nem megy át saját jószántából az Öngyilkos Kapukon egy olyan helyre, amelyet beborít a sötétség, és hemzseg a lecsúszott teremtményektől. Lela azonban nem akárki, ő eldöntötte, hogy megmenti legjobb barátja lelkét, még akkor is, ha ezzel feláldozza örök síron túli életét.
Miközben Lela megpróbálja megtalálni Nadiát, elfogják az Őrök, ezek az óriási, nem éppen emberi lények, akik a város sötét, végtelen utcáin járőröznek. Túlságosan is emberi vezetőjük, Malachi minden tekintetben különbözik tőlük, egyet kivéve: halálos hatékonyságát. Amikor találkozik Lelával, Malachi saját tervet dolgoz ki: kijuttatni Lelát a városból, még akkor is, ha maga mögött kell hagynia Nadiát. Malachi tud valamit, amit Lela nem: a sötét város nem a legrosszabb hely, ahova kerülhet az ember, és mindent megtesz azért, hogy a lány elkerülje ezt a még rosszabb sorsot.
Miközben Lela megpróbálja megtalálni Nadiát, elfogják az Őrök, ezek az óriási, nem éppen emberi lények, akik a város sötét, végtelen utcáin járőröznek. Túlságosan is emberi vezetőjük, Malachi minden tekintetben különbözik tőlük, egyet kivéve: halálos hatékonyságát. Amikor találkozik Lelával, Malachi saját tervet dolgoz ki: kijuttatni Lelát a városból, még akkor is, ha maga mögött kell hagynia Nadiát. Malachi tud valamit, amit Lela nem: a sötét város nem a legrosszabb hely, ahova kerülhet az ember, és mindent megtesz azért, hogy a lány elkerülje ezt a még rosszabb sorsot.
Saját véleményem:
Lelával az élet nem bánt túl kegyesen. Gyerekként állami gondozásba került, majd több nevelőszülőnél is megfordult, akik közt akadt olyan is, aki bántalmazta őt. Fiatal kora ellenére megjárta a földi poklot, s egy ponton, amikor végleg úgy érezte, nem bírja már tovább, megpróbálta megölni magát, csakhogy nevelőapja megmentette... hogy újra kínozhassa. De öngyilkossági kísérletének következtében minden nap ugyanazt a rémálmot látja. Egy sötét, hátborzongató helyen bolyong, és egy hang hívogatja.
Később, amikor Lela új nevelőszülőhöz kerül, élete nem várt fordulatot vesz. A suliban összeismerkedik egy lánnyal, Nadiával, aki meglátja benne az értéket, s mindent elkövet annak érdekében, hogy kirángassa őt abból az ingoványból, ahová került. Barátságuk egy éve alatt szoros kötelék alakul ki köztük. Nadiának hála, Lela élete új értelmet nyer. Egyetemre készül, boldogabb, kiegyensúlyozottabb lesz, mint valaha... ellentétben szőke barátnőjével, aki gondjai miatt túladagolja magát és meghal.
Lela Nadia elvesztésével összeomlik, képtelen feldolgozni a veszteséget. Ám egyik éjszaka, amikor visszakerül ugyanarra a sötét, hátborzongató helyre, valami más lesz. Immár nem önmagaként, hanem barátnője testében jelenik meg. Az ő szemén keresztül látja a történéseket. Lela látomásai napról napra erősebbeké és intenzívebbekké válnak, azonban számuk ritkulni kezd. Mivel a lány kétségbeesetten próbál kapaszkodót találni Nadiához, elmegy kedvenc közös helyükre, ahol egy vízió közben megbotlik, és lezuhanva a szikláról életét veszti. Barátnőjével ellentétben azonban nem az Öngyilkos Kapukhoz kerül, hanem a menny bejáratához. De Lela nem hajlandó addig békére lelni, míg ki nem menekíti Nadiát, így hát beszökik az öngyilkosok purgatóriumába, ahol tengernyi veszéllyel kell szembenéznie...
A Sanctum esetében a komor, mégis gyönyörű borító, valamint a fülszöveg együttese győzött meg arról, hogy elolvassam a könyvet. Amellett, hogy számtalan hősről hallhattunk már, aki lement a pokolba, hogy kimenekítse onnan egy szerettét, a sztori üdítő újdonságnak hatott a YA könyvek tengerében. Mert hát azért mégsem mindennapi dolog, ha a főhős már a könyv elején meghal, majd ezt követően, az örök béke és nyugalom helyett inkább nekivág az ismeretlen, rémisztő purgatóriumnak, hogy kimenekítse ott rekedt barátnőjét. Ráadásul úgy, hogy a nevezett karakter egy lány!
Később, amikor Lela új nevelőszülőhöz kerül, élete nem várt fordulatot vesz. A suliban összeismerkedik egy lánnyal, Nadiával, aki meglátja benne az értéket, s mindent elkövet annak érdekében, hogy kirángassa őt abból az ingoványból, ahová került. Barátságuk egy éve alatt szoros kötelék alakul ki köztük. Nadiának hála, Lela élete új értelmet nyer. Egyetemre készül, boldogabb, kiegyensúlyozottabb lesz, mint valaha... ellentétben szőke barátnőjével, aki gondjai miatt túladagolja magát és meghal.
Lela Nadia elvesztésével összeomlik, képtelen feldolgozni a veszteséget. Ám egyik éjszaka, amikor visszakerül ugyanarra a sötét, hátborzongató helyre, valami más lesz. Immár nem önmagaként, hanem barátnője testében jelenik meg. Az ő szemén keresztül látja a történéseket. Lela látomásai napról napra erősebbeké és intenzívebbekké válnak, azonban számuk ritkulni kezd. Mivel a lány kétségbeesetten próbál kapaszkodót találni Nadiához, elmegy kedvenc közös helyükre, ahol egy vízió közben megbotlik, és lezuhanva a szikláról életét veszti. Barátnőjével ellentétben azonban nem az Öngyilkos Kapukhoz kerül, hanem a menny bejáratához. De Lela nem hajlandó addig békére lelni, míg ki nem menekíti Nadiát, így hát beszökik az öngyilkosok purgatóriumába, ahol tengernyi veszéllyel kell szembenéznie...
A Sanctum esetében a komor, mégis gyönyörű borító, valamint a fülszöveg együttese győzött meg arról, hogy elolvassam a könyvet. Amellett, hogy számtalan hősről hallhattunk már, aki lement a pokolba, hogy kimenekítse onnan egy szerettét, a sztori üdítő újdonságnak hatott a YA könyvek tengerében. Mert hát azért mégsem mindennapi dolog, ha a főhős már a könyv elején meghal, majd ezt követően, az örök béke és nyugalom helyett inkább nekivág az ismeretlen, rémisztő purgatóriumnak, hogy kimenekítse ott rekedt barátnőjét. Ráadásul úgy, hogy a nevezett karakter egy lány!
A könyv hangulata ebből kiindulva sejthetően nem túl vidám - ezzel tisztában voltam, de közel sem számítottam arra, amit ténylegesen kaptam.
Az első egy-két fejezetben még úgy tűnt, mintha egy hétköznapi, megtört, kissé depressziós lány életébe csöppentem volna, utána viszont egy rettenetesen komor, sötét, rémisztő, életveszélyes és nyomasztó helyen találtam magam, ami bizony megterhelő volt. Hozzá kellett szoknom. Rám például akkora hatással volt, hogy éjszaka megálmodtam az egészet, a fegyverektől kezdve, a városon át, az Őrökig.
A világfelépítés egyébként csillagos ötös. Sarah Fine nem a megszokott pokol-purgatórium-menny elemekkel operált. Egy egészen új halál utáni univerzumot hozott létre, sajátos elemekkel. Gondolok itt a Vidékre, az Öngyilkos Kapukra vagy a Sanctumra. Óriási ötlet ez a halál utáni szelektálás és kapukra bontás.
Lela küldetése miatt viszont a Sötét Várost ismerjük meg legbehatóbban, ami mint fentebb említettem, lelkileg nem kicsit megterhelő. De... ne nézzetek hülyének... mindemellett lélegzetelállító is a maga szabályaival. És ehhez társul még az írónő stílusa, ami által lelki szemem előtt filmként jelent meg a város. Káprázatos és nagyszabású jelenet volt, amikor az Öngyilkos Kapuk és az ott tolongó, jajveszékelő, saját problémáival foglalkozó, megzavarodott tömeg várakozott, hogy a félelmetes őrök betessékeljék őket. Aztán ehhez adódott még hozzá a kies belső város, ahol zombikként poroszkáltak az emberek; az üzletek, ahol romlott, rohadó ételeket kínáltak; a veszedelmes Mazikinek, és a velük szemben álló Őrök.
A város működéséhez még egy sor egyéb érdekesség is tartozik: a Bíró, aki eldönti, hova kerülsz; a kívánságok által megtermő javak/ételek, amik sosem jók, mindig van valami hibájuk; a semmiből létrejövő épületek, melyek elfoglalásával mindenki mást kizárhatunk; a magától terjeszkedő város, és még sokáig sorolhatnám. Fantáziából tehát nincs hiány!
A történetet Lela narrációjában követjük végig, akiről az első pillanatoktól kezdve érződik, hogy a múltja ellenére egy badass csajszi. Első bemutatkozása után leginkább Rose-hoz tudnám hasonlítani a Vámpírakadémiából (és a Nadia-Lela páros is nagyon emlékeztet Lissa-Rose duójához). Itt egy kitérő elejéig muszáj megjegyeznem, hogy nem koppintás értelmében, hanem kiváltott érzések tekintetében, a Sanctum sokszor emlékeztetett a Vámpírakadémiára, A beavatottra (Malachi, tornyok és az Őrök) és a Nevermore-ra.
De Lelához visszakanyarodva: ő egy többszörösen összetett karakter. Az élők világában kemény csaj, akit nem érdekel mit gondolnak róla, de a lelke mélyén mégiscsak ott az a mocsok, amit vele tettek, és ami mumusként kísérti. Plusz a visszatérő rémálmai. Aztán a halála után megmutatja valódi énjét. A kitartó lelket, aki végletekig kiáll azért, aki számára fontos, és még akkor is küzd, ha tudja magáról, hogy nem sok esélye van. Ugyanakkor érezhetően veszít a stabilitásából.
Útja során számtalan megpróbáltatáson esik át. Elkapják, cellába zárják, majd kis híján megölik, kivallatják, átverik, elrabolják, megmentik, szövetségessé teszik.
Lela akaratán kívül belecsöppen egy évszázados csatába, ami az Őrök és a Mazikinek között zajlik. Így ismerkedik meg az Őrök Kapitányával, Malachival (aki igazi álompasi a jelleme alapján! nekem olyan Négyes érzésem volt vele), akivel viharosan induló kapcsolata új irányt vesz, amikor összeállnak, hogy együtt mentsék meg Nadiát.
Malachi rejtélyes, megfejthetetlen karakter. Az a kívülről veszedelmesnek tűnő kegyetlen gyilkos, akinek a szíve vajból van. Odaadó, okos, találékony, kedves, szavatartó, vicces. Árad belőle a fájdalom. A Lelával való egymásratalálásuk nagyon intenzív, egyszersmind kínzó, tudatában annak, hogy Lela nem maradhat a Sötét Városban. A kémia is jól működik köztük, de szerencsére a szerelem nem veszi át a regény felett az uralmat. Nagyon szerettem a közös jeleneteiket. A kezdeti vallatásokat, a stikliket, ahogy egymást próbálták átverni, a közös edzéseiket, az elnyomott féltékenységről árulkodó mozzanataikat, és a meghittebb pillanataikat.
Lela és Malachi mentőakciójához hozzátartozik még Ana, a badassnél is badasabb csaj (akinek szintén érdekes múltja van), Raphael és Michael, akik pedig színt visznek a történetbe.
Negatívumként mindössze a magyar fordítást tudnám említeni, a sok szóismétléssel, és az amerikai közegben megemlített Barátok közttel! Ami jegyzem meg a nálunk is ismert Nagy Ő helyett van. Ettől enyhén padlót fogtam. De ez legyen a legnagyobb problémám...
Ha tehát kíváncsiak vagytok egy pokolian jó kalandra (hehe, bocsi, de nem hagyhattam ki ezt a szóviccet), ami saját, nyomasztó világgal, rengeteg veszéllyel, izgalommal, titokkal rendelkezik, akkor ez a ti könyvetek. A Sanctum egy remek regény kitartásról, hűségről, barátságról, valamint a félelem legyőzéséről, és a jó megtalálásáról a mocsok közepén.
Az első egy-két fejezetben még úgy tűnt, mintha egy hétköznapi, megtört, kissé depressziós lány életébe csöppentem volna, utána viszont egy rettenetesen komor, sötét, rémisztő, életveszélyes és nyomasztó helyen találtam magam, ami bizony megterhelő volt. Hozzá kellett szoknom. Rám például akkora hatással volt, hogy éjszaka megálmodtam az egészet, a fegyverektől kezdve, a városon át, az Őrökig.
A világfelépítés egyébként csillagos ötös. Sarah Fine nem a megszokott pokol-purgatórium-menny elemekkel operált. Egy egészen új halál utáni univerzumot hozott létre, sajátos elemekkel. Gondolok itt a Vidékre, az Öngyilkos Kapukra vagy a Sanctumra. Óriási ötlet ez a halál utáni szelektálás és kapukra bontás.Lela küldetése miatt viszont a Sötét Várost ismerjük meg legbehatóbban, ami mint fentebb említettem, lelkileg nem kicsit megterhelő. De... ne nézzetek hülyének... mindemellett lélegzetelállító is a maga szabályaival. És ehhez társul még az írónő stílusa, ami által lelki szemem előtt filmként jelent meg a város. Káprázatos és nagyszabású jelenet volt, amikor az Öngyilkos Kapuk és az ott tolongó, jajveszékelő, saját problémáival foglalkozó, megzavarodott tömeg várakozott, hogy a félelmetes őrök betessékeljék őket. Aztán ehhez adódott még hozzá a kies belső város, ahol zombikként poroszkáltak az emberek; az üzletek, ahol romlott, rohadó ételeket kínáltak; a veszedelmes Mazikinek, és a velük szemben álló Őrök.
A város működéséhez még egy sor egyéb érdekesség is tartozik: a Bíró, aki eldönti, hova kerülsz; a kívánságok által megtermő javak/ételek, amik sosem jók, mindig van valami hibájuk; a semmiből létrejövő épületek, melyek elfoglalásával mindenki mást kizárhatunk; a magától terjeszkedő város, és még sokáig sorolhatnám. Fantáziából tehát nincs hiány!
A történetet Lela narrációjában követjük végig, akiről az első pillanatoktól kezdve érződik, hogy a múltja ellenére egy badass csajszi. Első bemutatkozása után leginkább Rose-hoz tudnám hasonlítani a Vámpírakadémiából (és a Nadia-Lela páros is nagyon emlékeztet Lissa-Rose duójához). Itt egy kitérő elejéig muszáj megjegyeznem, hogy nem koppintás értelmében, hanem kiváltott érzések tekintetében, a Sanctum sokszor emlékeztetett a Vámpírakadémiára, A beavatottra (Malachi, tornyok és az Őrök) és a Nevermore-ra.
De Lelához visszakanyarodva: ő egy többszörösen összetett karakter. Az élők világában kemény csaj, akit nem érdekel mit gondolnak róla, de a lelke mélyén mégiscsak ott az a mocsok, amit vele tettek, és ami mumusként kísérti. Plusz a visszatérő rémálmai. Aztán a halála után megmutatja valódi énjét. A kitartó lelket, aki végletekig kiáll azért, aki számára fontos, és még akkor is küzd, ha tudja magáról, hogy nem sok esélye van. Ugyanakkor érezhetően veszít a stabilitásából.
Útja során számtalan megpróbáltatáson esik át. Elkapják, cellába zárják, majd kis híján megölik, kivallatják, átverik, elrabolják, megmentik, szövetségessé teszik.
Lela akaratán kívül belecsöppen egy évszázados csatába, ami az Őrök és a Mazikinek között zajlik. Így ismerkedik meg az Őrök Kapitányával, Malachival (aki igazi álompasi a jelleme alapján! nekem olyan Négyes érzésem volt vele), akivel viharosan induló kapcsolata új irányt vesz, amikor összeállnak, hogy együtt mentsék meg Nadiát.
Malachi rejtélyes, megfejthetetlen karakter. Az a kívülről veszedelmesnek tűnő kegyetlen gyilkos, akinek a szíve vajból van. Odaadó, okos, találékony, kedves, szavatartó, vicces. Árad belőle a fájdalom. A Lelával való egymásratalálásuk nagyon intenzív, egyszersmind kínzó, tudatában annak, hogy Lela nem maradhat a Sötét Városban. A kémia is jól működik köztük, de szerencsére a szerelem nem veszi át a regény felett az uralmat. Nagyon szerettem a közös jeleneteiket. A kezdeti vallatásokat, a stikliket, ahogy egymást próbálták átverni, a közös edzéseiket, az elnyomott féltékenységről árulkodó mozzanataikat, és a meghittebb pillanataikat.Lela és Malachi mentőakciójához hozzátartozik még Ana, a badassnél is badasabb csaj (akinek szintén érdekes múltja van), Raphael és Michael, akik pedig színt visznek a történetbe.
Negatívumként mindössze a magyar fordítást tudnám említeni, a sok szóismétléssel, és az amerikai közegben megemlített Barátok közttel! Ami jegyzem meg a nálunk is ismert Nagy Ő helyett van. Ettől enyhén padlót fogtam. De ez legyen a legnagyobb problémám...
Ha tehát kíváncsiak vagytok egy pokolian jó kalandra (hehe, bocsi, de nem hagyhattam ki ezt a szóviccet), ami saját, nyomasztó világgal, rengeteg veszéllyel, izgalommal, titokkal rendelkezik, akkor ez a ti könyvetek. A Sanctum egy remek regény kitartásról, hűségről, barátságról, valamint a félelem legyőzéséről, és a jó megtalálásáról a mocsok közepén.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Malachi, Ana, Lela, Raphael és Michael
Kedvenc jelenet: a tetős
Negatívum: Barátok közt
Borító: 5/5
Sötét Város térképe
Malachi rajzai alapján
 |
| Nagyobb méret eléréséért katt a képre |
Nyereményjáték
Pokolra szállni könnyű… vagy talán mégsem. Ennek ellenére, időről-időre mégis akadnak olyanok, akik nekivágnak az útnak. Lelához hasonlóan számtalan mitológiai-, könyves- és filmes hős próbálta már meg visszahozni valamely szerettét a pokolból. Hogy milyen sikerrel? Nos, az más történet.
A ti feladatok nem más, mint a megadott információk alapján kitalálni, kik lehetnek azok a bátor hősök, akik megkísérelték megmenteni szerelmüket vagy éppen édesanyjukat.
Ám a dolgotok még közel sem ér itt véget! Ha már tudjátok a nevüket, segítsetek nekik kitalálni, melyik úton induljanak el küldetésükre.
Ha Fortuna mellétek áll, segítségetek busásan megtérül, hisz tiétek lehet a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott Sanctum könyv egy példánya! Kalandra fel!
Feladat:
1) Az állomásokon található információk alapján fejtsétek meg a hős nevét, majd írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe.
2) A labirintusban bogozzátok ki, mely út vezeti el a hőst szerettéhez, és a helyes út számát szintén írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Tehát egy állomáson két mezőt is ki kell töltenetek!
3) Ahhoz, hogy tiétek lehessen a nyeremény, mind a három állomást teljesítenetek kell.
4) A kiadó csak Magyarország területén belül postáz!
5) Ha a nyertes nem jelentkezik 72 órán belül, automatikusan új nyertest sorsolunk helyette.
A ti feladatok nem más, mint a megadott információk alapján kitalálni, kik lehetnek azok a bátor hősök, akik megkísérelték megmenteni szerelmüket vagy éppen édesanyjukat.
Ám a dolgotok még közel sem ér itt véget! Ha már tudjátok a nevüket, segítsetek nekik kitalálni, melyik úton induljanak el küldetésükre.
Ha Fortuna mellétek áll, segítségetek busásan megtérül, hisz tiétek lehet a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott Sanctum könyv egy példánya! Kalandra fel!
Feladat:
1) Az állomásokon található információk alapján fejtsétek meg a hős nevét, majd írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe.
2) A labirintusban bogozzátok ki, mely út vezeti el a hőst szerettéhez, és a helyes út számát szintén írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Tehát egy állomáson két mezőt is ki kell töltenetek!
3) Ahhoz, hogy tiétek lehessen a nyeremény, mind a három állomást teljesítenetek kell.
4) A kiadó csak Magyarország területén belül postáz!
5) Ha a nyertes nem jelentkezik 72 órán belül, automatikusan új nyertest sorsolunk helyette.
A hősről:
- csecsemőkorában majdnem teljes egészében megfosztották isteni mivoltától
- apja a legfőbb görög isten
- történetéből számos feldolgozás készült
- van egy kissé bolond pegazusa
Megmentendő személy:
- áruló szerelme
Nézzetek be a többi állomásra is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése